Mi az a FOREX? Mi az a CFD? - FOREXMENTOR

forexmentor.hu
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

FOREX és CFD ismertető
newton

1720 tavaszán, Sir Isaac Newton részvényekkel rendelkezett Anglia legfelkapottabb vállalkozásában, a South Sea Companyben. Érzékelvén, hogy a piacon a dolgok kezdenek szétcsúszni, a kiváló fizikus állítólag azt mormolta, hogy az égitestek mozgását ki tudja számítani, de az emberi őrültséggel nem boldogul. Newton akkor 100 százalékos profittal megszabadult részvényeitől, összesen 7000 fontot vágva zsebre az ügyleten. Ám néhány hónap múlva, megszédülve a piac vad lelkesedésétől, sokkal magasabb áron visszavette részvényeit és veszített rajtuk 20 000 fontot (ami mai értékén számolva több mint 3 millió dollárt tesz ki). Élete hátralévő részében megtiltotta, hogy jelenlétében bárki is kimondja a "déltengeri" (South Sea) szavakat.
FOREX, vagy devizapiac
A devizapiac, vagy forex az a pénzpiac, ahol különböző országok pénzével kereskednek. Pontosabb megfogalmazásban a forex devizakonverziós piac, ugyanis valamennyi forex ügylettípus konverzió vagy magyar szóval átváltás. A forex piacok nem önálló, fizikai értelemben vett piacterek. A forex piac olyan kereskedők összessége, akik világméretekben folyamatos kapcsolatban állnak egymással telefonon, faxon és az interneten keresztül. Vannak ugyan nagy nemzetközi pénzügyi központok, a forex piac mégis decentralizált, elkülönült részpiacok óriási rendszere. Ezeket a részpiacokat igen intenzív és gyors, valós idejű információáramlás köti össze és integrálja (ECN). A forex 24 órás piac. Ez azért lehetséges, mert a nagyobb pénzügyi központok megoszlása az egyes időzónák között egyenletes. A 24 órás kereskedési lehetőség elméletileg valamennyi konvertibilis devizára vonatkozik. A gyakorlatban azonban csak a főbb devizákkal lehet folyamatosan kereskedni. A forex piac nincs tekintettel az egyes országok ünnepeire, csak hétvégén zár be.
forex
A devizapiac felépítése
A forex piac egy tőzsdén kívüli vagy OTC (over the counter — „pulton át”) piac. Az OTC‐piacon az üzlet minden fő paramétere (lejárat, névérték, ár stb.) a két szerződő fél megállapodásának eredménye. A forex szinte teljes egészében OTC, azon belül is bankközi piac, azaz a bankok közötti kereskedelem, illetve konverzió teszi ki a devizapiaci forgalom legnagyobb részét. Ennek legfőbb oka az, hogy egyrészt egyébként is a bankok feladatkörébe tartozik minden devizával kapcsolatos szolgáltatás nyújtása (számlavezetés, átutalás, hitelnyújtás stb.), ezért semmi nem indokolja a devizakonverzió kiszervezését. Másrészt a bankok rendelkeznek leginkább a devizakereskedelemhez szükséges tőkeerővel és hitelképességgel. A bankközi árfolyam olyan ár, amelyet a bankok egymásnak számítanak fel. A fejlett országok devizapiacain bankközi árfolyamon csak egymillió dollárnál nagyobb tételekkel kereskednek. A vállalati ügyfelek számára kiskereskedelmi (retail) árfolyamokat határoznak meg, amely kedvezőtlenebb, mint a nagykereskedelmi (wholesale) bankközi árfolyam.
forex
Az online kereskedés
Az árfolyamra történő spekuláció a pénzváltás kezdete óta jelen van. A 90-es évek végétől az internet fejlődésével és a tőkeáttétel megjelenésével bárki számára könnyen elérhető. A tőkeáttétel a rendelkezésre álló tőkénknél nagyobb pozíciók felvételét jelenti, aminek a következménye a nyereség vagy a veszteség felnagyítása. Például ha 1:100-as tőkeáttétellel kereskedünk, akkor százszor akkora pozíciót vehetünk fel, mint amekkora tőkével rendelkezünk. Így ha az árfolyam 1%-ot elmozdul, akkor vagy elveszítjük az összes pénzünket, vagy megduplázzuk azt. A kimenetel attól függ melyik irányra spekuláltunk. A tőkeáttétel azért jelent meg, hogy a kereskedés minél több ember számára elérhető legyen. Ezt a könnyű elérhetőséget az online brókerek biztosítják. Ahhoz hogy kereskedni tudjunk a devizapiacon, árupiacon vagy esetleg a részvénypiacon brókert kell választanunk.
Az online brókerek tőkeáttételes kereskedést kínálnak. A befektetett tőkénk többszörösével is kereskedhetünk. Így akár 100 dollárral is tőzsdézhetünk, ami 1:1000 tőkeáttétellel a piacon 100 ezer dollárt jelent. A tőkeáttétel segítségével az árváltozásból adódó nyereség, vagy veszteség a 100 dolláros számlánkon a 100 ezer dollár függvényében számolódik. Ezért egy 0,0001 centes mozgás az EUR/USD páron 100 ezer dollárral kötve (amit rövidítve a szakzsargon 1 standard lotnak hív) 10 dollárt ér.  A tőkeáttétel 1:2-től akár 1:2000-ig is mozoghat. Az online brókerek ECN, STP, vagy no dealing desk brókernek reklámozzák magukat és azt állítják, hogy náluk a valós bankközi piacon történik az ügyletek végrehajtása. Ez a trend, ezt illik követni, máskülönben nem lesz ügyfél és le lehet húzni a rolót.
online-kereskedes
Amit fontos leszögezni és el kell, hogy fogadjunk: a valós bankközi piacon egy millió dolláros tőke alatt mi sosem fogunk kereskedni, mellesleg ott nincs tőkeáttétel és az „5 tizedes jegy” árjegyzés tükrében ott 0 pip a spread (ami az eladás és a vételi ár közötti különbség).  Ez azért van így, mert a bankok a kis tőkével egyszerűen nem foglalkoznak. Így csak abban az esetben kerülhet ki az ügyletünk (és még ha nagyon alacsony mértékkel is, de befolyásolja az árfolyamot), ha a brókerünk ún. csokrot készít. Itt arra kell gondolni, hogy a bróker az ügyfelei azonos irányú ügyleteit (pl. az EUR/USD-n egy long irányú ügylet 1,1000-nál) ha nem tudja házon belül párosítani csokorba rendezi, ami csokor már elérheti azt a mennyiséget, amit a bank kiközvetít a bankközi piacra. Szóval el kell fogadnunk, hogy 1 millió dolláros (vagy eurós) tőke alatt, többnyire csak az árfolyammozgás irányára fogadunk.
A brókerek többsége a tőkeáttételes kereskedés megjelenése óta ún. piacot működtet a piacban (angolul: market maker –– „piacot csinál”). Ez azt jelenti, hogy az ügyleteink nem a bankközi piacon vannak megköttetve, hanem egy másik piacon, de a bankközi piacról származtatott (de változtatott) árfolyamokkal.
Ilyen piac akkor jön létre, amikor a bróker más brókerekkel fog össze az ügyletek párosításánál. Ezzel egy hálózatot hoznak létre, aminek a mérete egyenesen arányos a likviditással (forgalom). Minél több olyan bróker van összekötve, aki sok ügyféllel rendelkezik, a hálózat annál nagyobb. Bár ritka, de az ilyen hálózatokba bankok és pénzügyi alapok is bekapcsolódhatnak.
Van olyan eset is, amikor a bróker nem fecsérel időt (és pénzt) az efféle hálózatépítésre, és inkább házon belül párosítja össze az ügyleteket, vagy össze sem párosítja őket: ha mi veszünk az EUR/USD-n 1,1000-nál, akkor ő adja el, nem egy másik ügyfél. Többnyire ez a jellemző modell, mert ebben van a nagy profit, ugyanis tapasztalatból tudják, hogy a kereskedők többsége - előbb, vagy utóbb de - veszíteni fog.
A brókerválasztásnál a kiskereskedők részére a pénzügyi felügyeleti szerv mellett a legfontosabb mutatószám a bróker aktív klienseinek a száma. Ezt őszintén egyik bróker sem fogja elárulni. A weboldalakon közzétett reklámszövegekre ne alapozzunk. A legjobb, ha mi magunk járunk utána. Az Alexa web traffic graph egy weboldal nézettséget mérő portál. Sok hasonló létezik. Az ilyen portálok megmutatják nekünk, hogy átlagosan napi, vagy havi szinten mennyi felhasználó keres fel egy adott weboldalt. Az olyan brókerek, akik bár komoly felügyeleti szerv alatt működnek, de weboldaluk látogatottsága nem éri el a napi 100 ezer látogatót kis brókernek számítanak. Olyan brókert keressünk, aki legalább 10 éve a piacon van, legalább 100 ezres a weboldala látogatottsága naponta és londoni FCA vagy ciprusi CySEC fügyelettel rendelkezik. Ez a két felügyeleti szerv biztosítja az EU-ban a lakossági pénzügyi intézmények felügyeletét és csőd esetén ez a két felügyeleti szerv kárpótolja az ügyfeleket.  
Az online kereskedés -> a kereskedés költsége
Ha napon belüli kereskedésre keresünk brókert, akkor a swap rátái (a napon túl nyitva tartott pozíciókért felszámolt - vagy jóváírt - költség) nem fontosak. A napon belüli kereskedésnél a minél alacsonyabb spread (a vételi és az eladási ár közötti különbség) a lényeg, mert ez növeli a profitot. Meg kell nézni viszont, hogy a spreaden kívül a bróker fel e számol egyéb költséget is. Például jutalékokat. Ilyen lehet az ügyletek utáni egyszeri jutalék, vagy az ügylet nyitásánál és zárásánál felszámolt jutalék. Mivel az átláthatóságra és az egyszerűségre törekszünk, az összes költséget a spreadre fogjuk kifejezni.
spread

Tételezzük fel, hogy az egyik bróker az EUR/USD-n változó spreadet kínál, ami átlagosan 0,5 pip (pip, vagy pont, a mozgás alapegysége), itt feltételezem, hogy a spreaden kívül jutalékot is felszámol. A weboldalán kutakodva (sajnos kutakodni kell, mert többnyire ez a „kisbetűs rész”) meg is találom, hogy egy standard lot után ügyletnyitásnál 10 dollár jutalékot, és az ügylet zárásánál úgyszintén 10 dollár jutalékot számol fel (10 eurót is felszámolhat, ez attól függ, hogy milyen pénznemben van vezetve a kereskedési számla).  
A másik bróker az EUR/USD-n szintén változó spreadet kínál, ami átlagosan 0,8 pip. Itt szintén feltételezem, hogy a spreaden kívül jutalékot is felszámol. A weboldalán megtalálva azt látom, hogy minden ügylet után egy egyszeri 20 dolláros jutalékot számol fel standard lotonként.
A harmadik bróker az EUR/USD-n fix spreadet kínál, ami minden időben 2 pip. A weboldalán megnézem, hogy van e jutalék. Ha nem találok erről információt, akkor megkérdezem az egyik ügyintézőjüket vagy a cseten, vagy pedig emailben. Tételezzük fel, hogy azt a választ kaptam, hogy nincs, a kereskedés költsége csak a spread.
Egy standard lot az 100 000 egységnek felel meg, vagyis ha dollár alapú kereskedési számlán nyitok egy ügyletet 1 standard lotért az EUR/USD páron, akkor egy pip árváltozás nekem 10 dollárt fog érni. Ebben az összefüggésben az első brókernél 2 x 10 dollár jutalékkal számolva a spreadem 2 pipel tágul, ha csak abban akarom kifejezni a kereskedés költségét. Ehhez még hozzá kell adnom a bróker által feltüntetett 0,5 pip spreadet, azaz 0,5 + 2 = 2,5 pip lesz a kereskedés átlagos költsége. Ha a bróker az átláthatóságra törekedne, akkor azt tüntette volna fel a weboldalán, hogy az EUR/USD-n az átlagos spread az 2,5 pip. Persze ezzel talán már nem lenne olyan vonzó az ajánlata, mint a 0,5-el, ugyanis a kereskedők ¾-e csak a spreadet nézi. A második brókernél a kereskedés költsége csak a spreadben kifejezve az EUR/USD-n 2,8 pip lesz, a harmadiknál pedig 2 pip.
wholesale
retail
dealing
C F D
A CFD kereskedés 1990 tavaszán Londonban jelent meg először azzal a céllal, hogy elkerülje az adófizetési kötelezettséget. Az Egyesült Királyságban ugyanis a különböző fogadásokból, szerencsejátékokból realizált profit nem adóköteles. A legenda szerint Brian Keelan és Jon Wood kötötték meg hivatalosan az első árfolyamfogadást. A 2000-es évek elején, az internet tömeges elterjedésével vált közkedvelté. A részvények, befektetési alapok, devizapárok mellett az olyan indexekre, mint a Dow Jones, NASDAQ, FTSE, DAX is megjelent a CFD kereskedés.

A CFD (contract for difference –– „különbségre szóló szerződés”) két fél között megkötött szerződést jelent. Az egyik fél az eladó, a másik pedig a vevő, ahol mindkét fél kötelezi magát, hogy az ügylet tárgyát képező eszköz (pl. részvény) árának különbségét, ha az számára rosszul alakul a másik félnek megfizeti. Példa kedvéért képzeljük el, hogy kötünk egy long CFD ügyletet a Tesla Motors részvényre 200 dolláros áron. Ebben az esetben, mi nem birtokoljuk a részvényt, csak az árfolyamkülönbségre fogadtunk. Esetünkben arra, hogy az árfolyam növekedni fog. Mi vagyunk a vevők. Ha az árfolyam növekedni fog, - például 220 lesz egy adott időpontban, - akkor az eladó köteles megfizetni nekünk az árkülönbséget. Ha úgy alakul, hogy az árfolyam csökkenni fog, - például 180 lesz egy adott időpontban, - akkor mi vagyunk kötelesek megfizetni az eladónak az árkülönbséget.
cfd
Tőzsdepszichológia -> A döntés mechanizmusa
dontes
dontes
Pénzügyi felügyeletek
regulations
A brókerek cégalapításnál kft.-t hoznak létre, aminek formájából fakadóan korlátolt a felelőssége egy esetleges csőd esetén. Ez a valóságban annyit jelent, ha egy bróker becsődöl, akkor csak a cég vagyonát (a tulajdonosi kör magánvagyonát nem) vonhatják csődeljárás alá. Minden állam jegybankja felel országa pénzügyi szektoráért és egy esetleges csőd esetén a jegybank kártéríti,- néha közvetetten -, a károsultakat. (lásd. Questor ügy) A gyakorlatban olyan nem létezhet, ha egy brókernek (ami jogilag egy pénzügyi intézet) székhelye van, hogy ne legyen felette egy felügyeleti szerv. Aki brókercéget szeretne létrehozni magas követelményeknek kell megfelelnie. A legmagasabbnak a G20-as országokban, ugyanis ezek az országok bonyolítják a világkereskedelem 80%-t és ennek folytán ezek az országok rendelkeznek a legnagyobb jegybankokkal.
A 21. századi trendek azt mutatják, hogy Európában egy bróker akkor megbízható, ha a világ legnagyobb devizaforgalmát lebonyolító városában, - Londonban -, székel. Ebben az esetben ugyanis közvetlenül nem az ország jegybankja a felügyeleti hatóság, hanem egy független intézmény, a Pénzügyi Igazgatási Hatóság (Financial Conduct Authority – FCA), aki az éves tagdíjakból tartja fenn magát, és nem közvetlenül a jegybanknak, hanem a Prudenciális Felügyeleti Hatóságnak (Prudential Regulation Authority – PRA) van alárendelve. A PRA a brit jegybank szerepét betöltő Bank of England által létrehozott és finanszírozott korlátolt felelősségű társaság. Egy 2012-es brit törvényrendelet a pénzügyi stabilitás megtartása okán választotta ketté a brit pénzügyi felügyeleti rendszert (FSA), ahol a PRA a makrogazdaságot, az FCA pedig a mikro gazdaságot felügyeli. A forex piac, ahogyan már beszéltünk róla egy nem központosított és ezért szabályozatlan piac. A jegybank, vagy az erre szakosodott intézmény csak a pénzügyi szervezeteket felügyeli, a piacot magát nem. A pénzügyi szervezetek felügyelete sajnos nem úgy történik, hogy a forexnél maradva a brókerünk fölött ott áll a pénzügyi felügyelet egy dolgozója és rácsap a brókerünk kezére, ha szabálytalanságot lát. Ha ez így lenne, akkor nem történt volna meg a 2008-as gazdasági válság és a jegybankok, illetve a pénzügyi felügyeletek már jóval a pénzügyi intézmények becsődölése előtt intézkedtek volna.

A londoni FCA-ra visszatérve. A trendet illik követni, vagyis ha egy most induló bolgár bróker, aki Burgas-ban alapította meg a brókercégét és a bolgár jegybank a felügyeleti szerve máris jobban mutathat és sokkal több ügyfelet szerezhet, ha nyit egy 6m2-es irodát Londonban is és kifizeti az FCA-nak az éves tagdíjat. Ebben az esetben a weboldalán fel is fogja tüntetni, hogy ő egy londoni bróker, amire aztán jobban ugranak a kereskedők. Az FCA arra fogja kötelezni, hogy

  • fizesse az éves tagdíjat,
  • ne használjon magas tőkeáttételt,
  • tartsa az ügyfelei pénzét egy külön bankszámlán, amit biztosítson be legalább 50 ezer angol fontra,
  • 2 évig tartsa meg az ügyfélpanaszokat és azonnal értesítse az FCA-t ügyfélpanasz esetén,
  • a marketinganyagokat közzététel előtt adja le jóváhagyásra az FCA-nak, hogy ne történhessen valótlanállítás,
  • igazolja azt, hogy szakmailag képzett munkaerővel rendelkezik,
  • tartsa be az EU MiFID irányelveit.

A többi felügyeleti szerv is hasonló modellel dolgozik. Az EU-ban például a német BaFin és a ciprusi CySEC is. Az utóbbi azzal a különbséggel, hogy elég csak 20 ezer euróra bebiztosítani az ügyfelek pénzét.

Kérdése van, esetleg több információra lenne szüksége? Írjon nekünk.

Igénybe venné az ingyenes tanórát? Itt jelentkezhet.

© 2015-2018 forexmentor.hu

forexmentor.hu
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz